ungi közigazgatási kirendeltség, 1939.–1944. nov.: A Csehszlovákia szétesése után visszacsatolt Kárpátalja volt Máramaros vármegyei területéből a belügyeiben önálló kárpátajai kormányzóság létrehozásakor szervezték. A nagybereznai járásbeli Berezóc, Cirókaófalu, Dara, Harcos, Hrabovarosztoka, Inóc, Kálnarosztoka, Kispriszlop, Kistopolya, Kistölgyes, Klenova, Kolbaszó, Kolonica, Ladomér, Mihajló, Nagypolány, Novaszedlica, Oroszbisztra, Oroszhrabóc, Oroszpatak, Oroszvolova, Osztrozsnica, Runyina, Szmigóc, Szinnajalova, Szmolnik, Sztakcsinrosztoka, Sztrihóc, Takcsány, Ublya, Utcás, Zemplénoroszi és Zuella az 1918-i m. közigazg. beosztás szerint →Zemplén vármegyéhez, az ungvidéki járásbeli Patkanyóc →Bereg vármegyéhez, a perecsenyi járásbeli Vulsinka közs. →Máramaros vármegyéhez, az összes többi közs. →Ung vármegyéhez tartozott. – R.k. egyházkormányzata visszakerült a →szatmári püspökséghez. – 1941: 4 járásában 155 kisközs-ben 132.941 fő élt, ebből 15.929 m. nemzetiségű (8776 m. anyanyelvű), 177 ném., 19.213 tót, 137 oláh, 90.263 ruszin, 18 horvát, 2 szerb, 2 vend, 1085 cigány, 5972 zsidó, 243 egyéb és ismeretlen nemzetiségű; 14.887 r.k., 102.671 g.k., 4903 ref., 260 ev., 13 unit., 1683 g.kel., 67 baptista, 8341 izr., 116 egyéb és ismeretlen vallású. Az 1944. II-i összeírás szerint, a II. →bécsi döntés után a Ro-ból menekült és kitelepített 204.519 főből ~ben 58 fő telepdett le.  – A szovjet hadsereg 1944. X. 29: elfoglalta Kárpátalját, XI. 26: a kárpátaljai népbiztosok →munkácsi kongresszusa kimondta Kárpátalja „újraegyesítését” Szovjet-Ukrajnával (szláv országhoz sohasem tartozott). 88

Mo. helységnévtára 1941:2. – Új Idők lex. IX:4414. – M. stat. zsebkv. 1943. 1944:48. – M. Stat. Szle 1944: 399. (A Romániából menekültek és áttelepítettek száma az 1941. febr-ban ... törvényhatóságonként)